Kína hétfőn panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Európai Unió által bevezetett dömpingellenes vámok miatt, amelyek akár 43,5 százalékos terhet rónak a Kínában gyártott elektromos járművekre – írja a Politico.
Az Egyesült Államok legnagyobb dróngyártója, a Skydio súlyos ellátási problémákkal küzd, miután Kína szankciókat vezetett be a vállalat ellen, válaszul a tajvani fegyverszállításokra. A pekingi intézkedések megtiltják a kínai cégeknek, hogy kritikus alkatrészeket szállítsanak az amerikai cégnek, ami komoly kihívások elé állítja a gyártót. A helyzet különösen érzékeny, mivel a Skydio az ukrán hadsereg egyik fontos beszállítója - írta meg a Financial Times.
Az Európai Unió által bevezetett új vámok miatt Kína arra utasította autógyártóit, hogy függesszék fel nagyobb beruházásaikat azokban az európai országokban, amelyek támogatták a kínai elektromos járművekre kivetett extra vámokat - mondták el névtelen források a Reutersnek. Ez a lépés várhatóan tovább mélyíti az EU-n belüli megosztottságot a kínai autóparral kapcsolatos kérdésekben.
Egy olyan korszakban, amelyet a geopolitikai feszültségek eszkalálódása jellemez, a potenciális konfliktusok és gazdasági következményeik megértése fontosabb, mint valaha. A folyamatban lévő orosz-ukrán háborútól és a közel-keleti válságtól kezdve a Dél-kínai-tengeren és Tajvanon lappangó feszültségekig a világ számtalan olyan kihívással néz szembe, amelyek átformálhatják a globális stabilitást. Ahogy Nikolaus Lang, a BCG ügyvezető igazgatója és senior partnere, a BCG Geopolitikai Központjának globális elnöke és a cég agytrösztjének, a BCG Henderson Intézetnek globális vezetője a Portfolio-nak adott mélyreható interjújában kiemelte, a többpólusú világ felé történő elmozdulás stratégiai gondolkodást és folyamatos alkalmazkodást igényel mind a politikai döntéshozók, mind az üzleti vezetők részéről.
Az amerikai elnökválasztás közeledtével az EU-ban is egyre fokozódik az aggodalom Donald Trump esetleges visszatérése miatt, hiszen az USA újabb protekcionista intézkedései, valamint NATO- és Kína-politikája jelentős hatással lehet Európára. Az Európai Bizottság emiatt intenzív tárgyalásokat folytat az EU 27 tagállamának nagyköveteivel, hogy minden lehetséges forgatókönyvre felkészüljenek.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke figyelmeztette az amerikai elnökválasztások indulóit a globális kereskedelem korlátozásának veszélyeire. Egy szerdai, Washingtonban, az Atlantic Council által szervezett eseményen Lagarde a vámok emelésének kilátásaira vonatkozó kérdésre válaszolva rámutatott, hogy a történelem megmutatta, milyen károkat okozhatnak az ilyen intézkedések.
Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma újabb három kínai vállalatot helyezett az úgynevezett „nem ellenőrzött listára”. Ez a lépés tovább fokozza a két ország közötti kereskedelmi feszültségeket, és újabb akadályokat gördít az amerikai technológia exportja elé – írja a Reuters.
A novemberi elnökválasztás közeledtével a gazdasági tervek a kampány egyik legfontosabb kérdéssé váltak. A választás kimenetele jelentősen megváltoztatja az amerikai gazdaság irányát, tekintettel Donald Trump korábbi elnök és Kamala Harris alelnök eltérő politikai programjára. Míg a várakozások – és bemutatott programja alapján – Harris nagyrészt Joe Biden elnök balközép politikáját folytatná, míg a Trump-adminisztráció 2.0 magasabb vámokat, bevándorlási korlátozásokat és nagyvállalati adócsökkentéseket vezetne be. Szakértők szerint a költségvetést mindkét elnökség nagyon megütné, de a Republikánus Párt jelöltje terhelné meg jobban a büdzsét, miközben több elemzés szerint is lassabb GDP-növekedést hozna Trump megválasztása.
Kína kereskedelmi minisztériuma leülne tárgyalni az európai vezetőkkel a kereskedelmi háborúról, elsősorban az elektromosautók európai importjáról. Bíznak egy kompromisszumos megoldásban - számolt be a Reuters.
Az Európai Unió újabb lépést tett a Kínával folytatott kereskedelmi konfliktusában, amikor elindította a dömpingellenes vizsgálatot a kínai rétegelt falemezek importjával kapcsolatban.
Az Európai Uniónak fel kell vennie a küzdelmet az USA-val és Ázsiával szemben, ezért új versenyképességi paktumra van szükség - fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az OECD nagyköveteinek informális találkozóján tartott előadásában. A nemzetgazdasági miniszter szerint az EU-ban fiskális dominancia érvényesül és ennek enyhítése mellett érvelt a tárca "a versenyképességi fordulathoz pénz kell" közleménye szerint.
Az Európai Unió úgy döntött, büntetővámokat vet ki a Kínából importált elektromos autókra, válaszul a versenytorzító kínai állami támogatásokra, amelyekkel a távol-keleti ország saját autóiparát erősítette az elmúlt években. Ez a lépés nem minden európai szereplőre hat egyformán, és fennáll annak a lehetősége, hogy megegyezés helyett kereskedelmi háború robban ki az EU és Kína között. Ez pedig egy még súlyosabb döntéshez vezethet, a kibocsátáscsökkentési célok módosításához.
Az Európai Unió kínai elektromos autókra kivetett büntetővámjai komoly gazdasági és geopolitikai hatásokkal járhatnak. Bár a döntés célja a pekingi állami támogatások által torzított verseny elleni védekezés, a vámok hatása messze túlmutat az árak növekedésén: veszélyeztetheti az EU elektromos járműiparát és a 2035-re kitűzött kibocsátáscsökkentési célokat is. Ráadásul nem véletlen, hogy a német és magyar kormányok ellenálltak a lépésnek, az autógyártók, különösen a németek, súlyos kihívások elé néznek Kína nélkül. Borítékolható, hogy az EU mindent megtesz majd az európai vállalatok támogatására, míg Peking nincs olyan helyzetben, hogy keménykedjen az államszövetséggel. A legvalószínűbb egy kompromisszumos megállapodás lesz, addig pedig haladékot kaptak az uniós cégek a zöld átállásra.
A kínai kormány fellebbezést nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) a Kanada által nemrégiben bevezetett vámok ügyében. A kanadai intézkedés 100%-os importvámot vet ki a Kínában gyártott elektromos járművekre és fémtermékekre - közölte a Cnbc.
Az Európai Bizottság folytatja a tárgyalásokat Kínával az elektromos járművek importvámjairól azután is, ha a tagállamok megszavazzák a végleges vámok kivetését. Brüsszel már elküldte javaslatát az EU 27 tagországának, a szavazást péntekre tűzték ki.
Az Európai Unió döntése a kínai elektromos autókra kivetendő büntetővámokról jelentős kihívást jelenthet mind Magyarország, mind Németország számára. Az EU célja a kínai állami támogatásokkal torzított versenyhelyzet ellensúlyozása, hogy megvédje az európai autóipart, amelyre mindkét ország erősen támaszkodik, de a két ország ellenzi az intézkedést, attól tartva, hogy az súlyosan érintené gazdaságukat, különösen a kínai beruházásokra és az ázsiai ország felvevő piacára építő járműiparukat. Ha az EU végül bevezeti a vámokat, mindkét országot komoly kihívások elé állíthatja, márpedig ez tűnik valószínűnek: a legtöbb uniós ország lesújtana Kínára.
Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek várhatóan fennmaradnak, függetlenül a novemberi amerikai elnökválasztás kimenetelétől. Ezt a véleményt osztja több szakértő, köztük Carlos Casanova, az UBP svájci magánbank vezető közgazdásza is - számolt be a Cnbc.
Az Európai Unió kötéltáncot jár a Kínával való kereskedelmi vitáinak rendezésénél, a kettősséget pedig jól tükrözi Giorgia Meloni olasz miniszterelnök látogatása is, aki egyszerre békülne Pekinggel, és érvényesítené gazdasági érdekeit. Az EU igyekszik befektetéseket vonzani az ázsiai országból, ugyanakkor szigorúan fellép a versenykorlátozó gyakorlatok ellen és csökkenteni próbálja az alapanyagfüggőségét. Brüsszel ezért egy olyan fegyveréhez nyúlhat, amely kikezdheti a magyar gazdaságot is.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
Bár még nincs végleges döntés azzal kapcsolatosan, hogy Kamala Harris lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje Joe Biden tegnapi visszalépése után, minden jel arra mutat, hogy ő most a legesélyesebb a posztra. Így tehát megvan az esélye annak, hogy ha legyőzi Donald Trumpot 2024 novemberében, Kamala Harris lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Az új elnöknek kül- és belpolitikában is komoly krízisekkel kell szembenéznie: ilyen az ukrajnai háború, a gázai háború, a bevándorlás vagy éppen a fegyvertartás kérdése. Összeszedtük, mit gondol Harris ezekről a fontos témákról.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Jellemzően 30-60 km/h-s lökésekre számíthatunk.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Fájdalmas fejlemény lehet ez Kijevnek.
Jelentős kedvezmények jönnek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
